This is not a Wikipedia article: It is an individual user's work-in-progress page, and may be incomplete and/or unreliable. For guidance on developing this draft, see Wikipedia:So you made a userspace draft. Find sources: Google (books · news · scholar · free images · WP refs) · FENS · JSTOR · TWL |
A Szent Hét (spanyolul Semana Santa) az egyik legfontosabb és legszélesebb körben ünnepelt vallási esemény Mexikóban. A Guadalupei Szűsz Napjával együtt ez az ünnep a legmeghatározóbb a nagyrészt katolikus országban, ahol a lakosság körülbelül 90%-a katolikusnak vallja magát[1]Magyarországon Nagyhét néven ismert ünnepségsorozat bár ugyanahoz a keresztény vallástörténeti eseménysorozathoz köthető, az ünneplés az országok jellegzetességeiből fakadóan teljesen eltér.
A Szent Hét a hagyomány szerint Virágvasárnappal kezdődik (egy héttel Húsvét vasárnap előtt) és Húsvét vasárnapján ér véget. A hét egészében az ország egész területén Jézus feltámadásával kapcsolatos drámajátékokat és bemutatókat tartanak a városok és falvak Zocalo-inak a környezetében. Mivel ezek tradicionálisan a városok központjában helyezkednek el, és általában nagy területűek, az ünnepségeket sok ember kíséri figyelemmel évről évre.
Ezen a vallástörténeti szempontból fontos (ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe, kereszthalála előtti napon) vasárnapon a Mexikóiak számára egy hetes szabadság kezdődik. Az állami közoktatásban a következő hét is oktatás nélkül telik, így az emberek legnagyobb része hosszú vakációzásra indul a családdal, barátokkal. Ezeket az üdüléseket már hónapokkal előtt lefoglalják, így, ha valaki arra az időszakra tervezi Mexikói nyaralását, érdemes előre biztosítani a szálláshelyet.
Bár az egész Szent Hét nemzeti ünnep, események leginkább Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat és Húsvétvasárnap napjain zajlanak csakúgy, mint hazánkban. Mexikóban minden egyes napnak külön hagyománya alakult ki az évek során. Napról napra százezrek vesznek részt a tradicionális eseményeken. Ezzel ellentétben hazánkban csupán Húsvét Vasárnap és Hétfő számít ünnepnapnak, tekintettel arra, hogy ország katolikus népessége jelentősebb kisebb, mint Mexikóban. Ezzel párhuzamosan a szokások is teljesen különbözőek. Mexikóváros Iztapalapa nevű külvárosában például egymillió ember gyűlik össze évente, hogy részt vegyenek a 150 éves hagyományon, amelyen a város lakosai vallástörténeti szempontból fontos szereplőknek öltöznek be erre a napra. A hiedelem szerint Isten a közösséget a százötven évvel ezelőtt végigsöpört kolerajárványtól mentette meg és az emberek a mai napig így fejezik ki köszönetüket és tiszteletüket[2]. Ez egy jó példa arra, hogy mennyire fontos az ünnep a Mexikóiak számára. Bizonyos városok kevésbé ismertek hagyományaikról azonban az egész ország területén találkozhatunk kisebb-nagyobb ünnepségsorozatokkal.